Massey Ferguson 2040-ben, avagy mit hozhat a jövő?

Massey Ferguson 2040-ben

Vegyük alapul a Massey Fergusont, mint fejlesztésben élenjáró és innovatív gyártót és tekintsünk ki a jövőbe, hogy milyen megoldások várhatóak a következő 25 évben az erő- és betakarítógépek világában. Az MF kiváló alanya egy ilyen előrejelzésnek, ugyanis termékpalettája széleskörű és mindig bátran nyúlt az újdonságok bevezetéséhez.

Massey Ferguson 2040-ben

Erőgépek – nem a méret a lényeg, hanem a technológia

A világ nem a méret, hanem a hatékonyságnövelés és az új technológiák kiaknázása, hálózatba összekötése felé mozdul. Ennek az első jele a motoroknál a downsizing – mára ugyanaz a teljesítmény kihozható egy háromhengeresből, mint amihez 20 éve akár hat henger is kellett. Hamarosan várhatóan vége lesz a „minél több lóerő, minél nagyobb gép” fenomenának és jönnek az okos traktorok. Számítástechnikai értelemben véve a kőkorszak utolsó perceit éljük és a technológiai robbanás a küszöbön áll – illetve a váltás alapfeltételei már most megtörténnek itt, nálunk is. Az önmagát vezető, kezelő nélküli, multitasking-os (egyszerre több feladat elvégzésére képes) gépekhez adottak a keretfeltételek. Gondoljunk csak bele: rendelkezünk biztonságos, állandó kapcsolatra képes  automata kormányzási rendszerekkel, amelyekkel távolabbi értelemben véve kiiktatható a kezelő. Rendelkezésre állnak olyan rendszerek, amelyek vezeték nélküli kommunikációt biztosítanak gépek között (internet – wifi), tehát az irányítás és feladat kiosztás is működhetne akár már ma. Illetve a biztonsági rendszerek is készen vannak, ha valami rosszul sül el (érzékelők, szenzorok, előrejelző rendszerek).

Visszakanyarodva a traktor méretekre: a kisebb hasznosabb is lehet. Mivel nem függünk többé az emberi erőtől, fáradástól és több feladatot tudunk egy időben ellátni akár kisebb gépek is megjelenhetnek. Ez előnyös lenne a talajnyomásra és taposásra: a kisebb tömegű traktorok nem veszik igénybe annyira a földeket. Illetve a meghajtása is kevesebb energiát vesz igénybe.
Apropó meghajtás…az erőforrásokat tekintve biztosra vehetjük, hogy a dízelüzem helyett ma alternatívnak mondott hajtási formák lesznek elérhetők. Az, hogy hidrogén, elektromos vagy más „üzemanyag” lesz az uralkodó csak a világgazdasági lobbik alakulásától függ. A biztonságos és ipari használatban is hatékony technológiák bármelyik meghajtás esetében egy mától számított intenzív 8-10 éves fejlesztési ciklussal rendelkezésre állnak majd.

A fülkében is számíthatunk nagy változásokra: eltűnnek a karok, helyüket nem is érintéssel, hanem hanggal vezérelt kijelzők veszik át. Digitálisak lesznek a visszajelzők és akár több gépet is tudunk majd kezelni egyetlen terminálról. A több gép koncepció érdekes: olyan kísérletek zajlanak, hogy egy központi gépből irányít egyetlen kezelő több traktort, szállítójárművet vagy akár kombájnt. Itt a “manager” járműben ül a kezelő és előírja, hogy a többi “beosztott” eszköz mit végezzen. Látja aktuális helyzetüket, állapotukat és mindent irányítása alatt tart. Azonban felvetődhet a kérdés, hogy hogyan tudjuk majd vizuálisan is kontrollálni a gépeket és a környezetüket.  A válasz már megvan: drónokkal. Minden eszközhöz tartozhat egy saját drón, amit szükség esetén felküldünk és körbenézhetünk. Ez a koncepció érinti leginkább a fülkéket: a “beosztott” járművekhez nincs is szükségünk kabinra.

Massey Ferguson 2040-ben

Vezetővel ellátott “manager” traktor és az arról működtetett beosztott eszközhordozó jármű

A betakarítógépeknél ugyanígy az automatizálás és hatékony időgazdálkodás felé haladnak a trendek. Kezelő nélküli, önálló szállítójárművet tartalmazó komplex gép az egyik “forró téma” manapság. Képzeljünk el egy olyan kombájnt, ami magával húzza a szállítójárművet, majd ha megtelik annak tartálya, akkor lecsatlakozik és elszállítja a terményt. Nem marad azonban üresen a kombájn, egy ugyanolyan másik jármű csatlakozik rá és ez a folyamat automatikusan megy a magtartály telítettségi adatok függvényében. Kezelő sem szükséges a géphez, őszintén szólva aratás közben az egyik legkönnyebben kiküszöbölhető az emberi vezérlés a sebesség és a feladat számítástechnikailag egyszerű mivolta végett (lassan, egyenes vagy előre leírt pályán haladó, ritkán irányváltó gépek közúttól és embertől távol). Az időhatékonyság növelésének másik kérdése a vonulás: az MF már 2012-ben bemutatta azt a koncepciót, ahol a vágóasztal befordul a kerekek alá. Így nem szükséges fel-le csatlakoztatni az asztalt munka előtt/után vagy magunkkal vontatni lassan és óvatosan a közúton.

Koncepció videó:

A technológia fejlődése minden iparágban a szegmentált és egyedi célkezelés felé mutat (itt a cél maga a termény, növény). A Massey Ferguson-nál erre egy szegmentált zöldségfelszedő gép koncepciója született meg. Képzeljünk el egy olyan járművet, amely nemcsak kezelőt nem igényel, de felismeri melyik zöldség érett már és értékesíthető és melyiknek van még szüksége időre. Az érettet felszedi, az éretlent a talajban hagyja és később szedi ki. Ez pedig nagyban növeli a minőséget.

Massey Ferguson 2040-ben

Massey Ferguson betakarítógép “beforduló” vágóasztallal – nincs többé fel-le kapcsolás munka előtt és könnyebb, biztonságosabb a  vonulás is. A jövő üzenete: mindent az idő- és eszközhatékonyság érdekében.

Láthatjuk tehát, hogy a gépesítés során várhatóan nem a méretek hajszolásáról fog szólni a következő 25 év, hanem a hálózati, GPS alapú technológiák továbbfejlesztéséről és a gépek rendszerben való összekapcsolásáról. Már ma adottak a keretfeltételek, a jövő pedig gőzerővel kopogtat a gyártóknál. A kérdés csak az melyikük “meri” először gyártásba állítani a fenti technológiákat.