Vegyük alapul a Massey Fergusont, mint fejlesztésben élenjáró és innovatív gyártót és tekintsünk ki a jövőbe, hogy milyen megoldások várhatóak a következő 25 évben az erő- és betakarítógépek világában. Az MF kiváló alanya egy ilyen előrejelzésnek, ugyanis termékpalettája széleskörű és mindig bátran nyúlt az újdonságok bevezetéséhez.
Erőgépek – nem a méret a lényeg, hanem a technológia
A világ nem a méret, hanem a hatékonyságnövelés és az új technológiák kiaknázása, hálózatba összekötése felé mozdul. Ennek az első jele a motoroknál a downsizing – mára ugyanaz a teljesítmény kihozható egy háromhengeresből, mint amihez 20 éve akár hat henger is kellett. Hamarosan várhatóan vége lesz a „minél több lóerő, minél nagyobb gép” fenomenának és jönnek az okos traktorok. Számítástechnikai értelemben véve a kőkorszak utolsó perceit éljük és a technológiai robbanás a küszöbön áll – illetve a váltás alapfeltételei már most megtörténnek itt, nálunk is. Az önmagát vezető, kezelő nélküli, multitasking-os (egyszerre több feladat elvégzésére képes) gépekhez adottak a keretfeltételek. Gondoljunk csak bele: rendelkezünk biztonságos, állandó kapcsolatra képes automata kormányzási rendszerekkel, amelyekkel távolabbi értelemben véve kiiktatható a kezelő. Rendelkezésre állnak olyan rendszerek, amelyek vezeték nélküli kommunikációt biztosítanak gépek között (internet – wifi), tehát az irányítás és feladat kiosztás is működhetne akár már ma. Illetve a biztonsági rendszerek is készen vannak, ha valami rosszul sül el (érzékelők, szenzorok, előrejelző rendszerek).
Visszakanyarodva a traktor méretekre: a kisebb hasznosabb is lehet. Mivel nem függünk többé az emberi erőtől, fáradástól és több feladatot tudunk egy időben ellátni akár kisebb gépek is megjelenhetnek. Ez előnyös lenne a talajnyomásra és taposásra: a kisebb tömegű traktorok nem veszik igénybe annyira a földeket. Illetve a meghajtása is kevesebb energiát vesz igénybe.
Apropó meghajtás…az erőforrásokat tekintve biztosra vehetjük, hogy a dízelüzem helyett ma alternatívnak mondott hajtási formák lesznek elérhetők. Az, hogy hidrogén, elektromos vagy más „üzemanyag” lesz az uralkodó csak a világgazdasági lobbik alakulásától függ. A biztonságos és ipari használatban is hatékony technológiák bármelyik meghajtás esetében egy mától számított intenzív 8-10 éves fejlesztési ciklussal rendelkezésre állnak majd.
A fülkében is számíthatunk nagy változásokra: eltűnnek a karok, helyüket nem is érintéssel, hanem hanggal vezérelt kijelzők veszik át. Digitálisak lesznek a visszajelzők és akár több gépet is tudunk majd kezelni egyetlen terminálról. A több gép koncepció érdekes: olyan kísérletek zajlanak, hogy egy központi gépből irányít egyetlen kezelő több traktort, szállítójárművet vagy akár kombájnt. Itt a “manager” járműben ül a kezelő és előírja, hogy a többi “beosztott” eszköz mit végezzen. Látja aktuális helyzetüket, állapotukat és mindent irányítása alatt tart. Azonban felvetődhet a kérdés, hogy hogyan tudjuk majd vizuálisan is kontrollálni a gépeket és a környezetüket. A válasz már megvan: drónokkal. Minden eszközhöz tartozhat egy saját drón, amit szükség esetén felküldünk és körbenézhetünk. Ez a koncepció érinti leginkább a fülkéket: a “beosztott” járművekhez nincs is szükségünk kabinra.
Vezetővel ellátott “manager” traktor és az arról működtetett beosztott eszközhordozó jármű
A betakarítógépeknél ugyanígy az automatizálás és hatékony időgazdálkodás felé haladnak a trendek. Kezelő nélküli, önálló szállítójárművet tartalmazó komplex gép az egyik “forró téma” manapság. Képzeljünk el egy olyan kombájnt, ami magával húzza a szállítójárművet, majd ha megtelik annak tartálya, akkor lecsatlakozik és elszállítja a terményt. Nem marad azonban üresen a kombájn, egy ugyanolyan másik jármű csatlakozik rá és ez a folyamat automatikusan megy a magtartály telítettségi adatok függvényében. Kezelő sem szükséges a géphez, őszintén szólva aratás közben az egyik legkönnyebben kiküszöbölhető az emberi vezérlés a sebesség és a feladat számítástechnikailag egyszerű mivolta végett (lassan, egyenes vagy előre leírt pályán haladó, ritkán irányváltó gépek közúttól és embertől távol). Az időhatékonyság növelésének másik kérdése a vonulás: az MF már 2012-ben bemutatta azt a koncepciót, ahol a vágóasztal befordul a kerekek alá. Így nem szükséges fel-le csatlakoztatni az asztalt munka előtt/után vagy magunkkal vontatni lassan és óvatosan a közúton.
Koncepció videó:
Massey Ferguson betakarítógép “beforduló” vágóasztallal – nincs többé fel-le kapcsolás munka előtt és könnyebb, biztonságosabb a vonulás is. A jövő üzenete: mindent az idő- és eszközhatékonyság érdekében.
Láthatjuk tehát, hogy a gépesítés során várhatóan nem a méretek hajszolásáról fog szólni a következő 25 év, hanem a hálózati, GPS alapú technológiák továbbfejlesztéséről és a gépek rendszerben való összekapcsolásáról. Már ma adottak a keretfeltételek, a jövő pedig gőzerővel kopogtat a gyártóknál. A kérdés csak az melyikük “meri” először gyártásba állítani a fenti technológiákat.
